Szeretettel köszöntelek Harmath Dénes honlapján!

Újdonságok

Felvételek

Koncertek

Zeneművek

Oratorikus művek

Magnificat

A mű szövege
Magasztalja lelkem az Urat, és szívem ujjong üdvözítő Istenemben. Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát: Íme, ezentúl boldognak hirdet minden nemzedék, mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas: ő, akit Szentnek hívunk. Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők. Csodát művelt erős karjával: a kevélykedőket széjjelszórta, hatalmasokat elűzött trónjukról, kicsinyeket pedig felmagasztalt; az éhezőket minden jóval betölti a gazdagokat elbocsátja üres kézzel. Gondjába vette gyermekét, Izraelt: megemlékezett irgalmáról, melyet atyáinknak hajdan megígért, Ábrahámnak és utódainak mindörökké. Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek Miképpen kezdetben, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Ámen.

112. zsoltár

A mű szövege
Boldog ember az, ki az Urat féli, az ő parancsolatait igen kedveli. Hatalmas lészen magva a földön, az igazak nemzetsége megáldatik. Dicsőség és gazdagság az ő házában, és az ő igazsága megmarad örökkön-örökké. Az igazaknak a sötétségben világosság támad: Ő, az Irgalmas, Könyörülő és Igaz. Jól lészen annak, ki könyörül és szívesen ád, az ő dolgait igazul rendezi; meg nem inog az mindörökké. Örök emlékezetben lészen az igaz, nem fél a gonosz-hír hallástól. Erős a szíve, mivelhogy az Úrban bízik, bátor az ő szíve, azért nem retteg, mígnem meglátja ellenségeinek bukását. Osztogat, adakozik a szegényeknek, az ő igazsága megmarad örökkön-örökké, fölemeltetik a feje dicsőséggel. A bűnös látja ezt és harag fogja el, fogait csikorgatja és irigységben emészti magát; a gonoszok kívánsága semmivé leszen. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek. Miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön örökké. Amen.

Szamárfül

A bölcs bagoly

A mű szövege
A tudós bagolyné tojt egy kis utódot, de az nem lett okos, sőt inkább ütődött. Atyja, a nagyhírű egyetemi dékán sokat bosszankodott lüke ivadékán. Hasztalan unszolta: – Magolj, fiam, bagoly! Hiába korholta, intette, kölkét ez csak untatta. Utálta az egyetemet, órák alatt legyet evett. Nem csoda hát, hogy a halálmadár-vizsgán csak ücsörgött és pislogott pislán. – Huss! – rivallt rá az elnök-akadémikus. – Szálljon egy házra, és borítsa gyászba! – Jó! – mondta a buta bagoly, holott azt sem tudta, miből lesz a halott. Rászállott a legelső viskóra, és ott csücsült bóbiskolva. Jobbat nem talál, ki mindent végigpásztáz, mert ez volt a temetői gyászház. Így lett a nagyerdő legostobább baglya a Huhogányos Akadémia tagja.

Interjú a farkassal, aki állítólag megette Piroskát

A mű szövege
Az Új Bárány riportere felkereste Ordast. Interjút kér. Én leközlöm. Olvasd. – Igaz volna ama vád, hogy Ön orvul elfogyasztott egy egész nyers nagymamát? – Egy nagymamát? Egy grammot se! Ez az egész csak Grimm-mese! – Hogy Piroskát Ön falta fel, talán az is hamis vád? Nem hagyott meg belőle mást, csak egy fél pár harisnyát! – Hogy én őt ruhástul? Mit ki nem eszeltek! Én még az almát is hámozva eszem meg. – Furcsa, hogy a kunyhóban, hol megevődtek mindketten, mégis piros farkasnyálnyom díszeleg a parketten. – Az úgy történt, hogy ők aznap meghívtak a viskóba. Nagyon finom uzsonna volt, szamóca és piskóta, s mivelhogy én evés közben állandóan vicsorgok, a vérveres szamócalé a pofámból kicsorgott. – Én úgy tudtam, Önnél szabály, hogy csak friss húsárut zabál. – Kacsa! Füvet rágok lomhán legelészve, zsengét, hogy a gyenge gyomrom megeméssze. – És meddig lesz Önnél a juhhús is tiltva? – Eddig! De erről már nem írhatsz, te birka!

Hal-dal

A mű szövege
Egy pontyporonty s egy kiscsuka kiúszott a nádhoz, hátha e kis kaland finom vacsorát hoz. Meg is láttak ott egy ingerlő csalétket, mely a parton ülő horgászban ért véget. – Bekapom! Ez finom falat! – mondta volna a víz alatt a ponty, hogyha a pongyola természet nem teszi némává a halat. – Csak kapd! – biztatta volna menten a közismerten rosszmájú csuka. – Csak a végén meg ne bánd, mert a horgász veleránt! – És ha kiránt? Kis hal iránt irgalmas a rendes pecás, s még nem vagyok negyvendekás. – Sületlenség! – szólt a márna. – Ki lenyelné, pórul járna, mert aki bekapja az ellenség horgát, annak bizony elvágják a torkát. – Ugyan menj a víz alá! – förmedt rá a ponty -, ilyen olcsó közhelyeket nekem ne is mondj! Be is kapta a csalétket sebtiben, aztán kisült az igazság. Tepsiben.

A róka és a holló

A mű szövege
Róka és a holló, megírta Aesopus. Mindannyiunk előtt ismerős ez opus. Mégis elismétlem e témát pár szóval, majd megtoldom néhány variációval. A téma Fenn csücsült a holló a dús hársfa ágán, csőrében jó nagy sajt, fogyasztásra várván. Arra kószált búsan a ravaszdi róka, Ki nem jutott sajthoz fagyosszentekóta. Hogy a fára nézett, elszállt komor kedve, felujjongva tört fel mohó gyomornedve. És szólt álnok bájjal: - Tollad ó be ékes, hogy madárkirály légy, régen esedékes! És a neved, "Holló", oly olvadó-omló. Csak hangod nyikorog, mint egy rozsdás olló. A dicséret szép szó, ámde a bírálat már olyasvalami, mit ki nem bír állat. Így hát a holló, hogy meggyőzze a dőrét, vad rikácsolással tátotta ki csőrét. A sajt lehullott, erre várt a róka, ezúttal elnyerte tetszését a nóta. Első variáció A róka szájában egy jó darab rokfort. Megette a felét, de már az is sok volt. Komoran ült ott fenn a holló a hársfán, s megakadt a szeme mesebeli társán. Nosza ő is rögtön ravaszkodni kezdett, fondorkodott, tervelt, s az eredmény az lett: Ha ez nem ismeri Aesopus meséjét, megadta s sors a sajtszerzés esélyét. És máris megszólalt, cifra ódon módon? -Ó, rókám, ne hidd, hogy tán csak gúnyolódom! Királyi palástnál szebb vörhenyes bundád, le is nyúzzák rólad, mielőtt megunnád, mégis tekintélyed csorbítja a szégyen, hogy hangod megcsuklik fenn a magas cé-ben. Rókánk e sértésre tágra tátva száját, cáfolatul tüstént üvöltött egy skálát. De meg kell jegyeznem erről az estről, hogy a sajt a fára azért nem esett föl. Második variáció Fenn csücsült a holló, falt sok pusztafőrit, annyi maradt mégis, majd lehúzta csőrit. Lent a rókánál egy jó nagy ementáli, de már falánk gyomra kezdett ellenállni. Hogy látta a hollót ez megcsömörlött, - Brr, még egy sajt! - morgott. - Vigye el az ördög! - Hogy vagyunk? - szólt oda a holló ásítva, s a sajtja lehullott a selymes pázsitra. - Fujj, vidd el! - nyöszörgött undorral a róka, s amit tett, azóta nevezték el róla. Harmadik variáció Éhesen gubbasztott hollónk a hárs ágán, s töprengett az idők változandóságán. Éppen arra kószált a bús, sovány róka. Sajtlikat sem evett húshagyókedd óta. Meglátva a hollót, könnyesen sóhajtott: - Mit ér ravaszságom, ha neked nincs sajtod? - Nincs - felelt a holló. - Rég nem ettem sajtot, viszont dalolhatok, hogyha úgy óhajtod. Tudom, kedvedre volt múltkor is az ének. - Sajttal!- szólt a róka. - Így kell a fenének!... Negyedik variáció Fenn csücsült a holló a dús hársfa árán. Csőrében trappista hivalkodott sárgán. Jött az éhes róka. Látta, hogy a helyzet megegyezik azzal, mit Aesopus jelzett. Szólt hát álnok bájjal: - Tollad ó be ékes, hogy primadonna légy, régen esedékes! És a neved! Hallga, hogy leng lágyan: holló! Csak hangod nyikorog, mint egy rozsdás olló. De hiába várta a ravaszdi róka, hogy sajtesőt hullat majd a holló-nóta. Mi volt eme nem várt, különleges, ritka, szerény, józan, okos hallgatásnak titka? Nem hajszolta dicsvágy? Sem nagyzási hóbort? Nem!... Az igaz viszont, hogy fehér holló volt... Ötödik variáció Fenn a hollócsőrben egy szép kicsi kvargli. Gondolta a róka, jó lesz kicsikarni. S bár az aesopusi helyzet elétárult, csak felnézett szótlan, ácsorgott és bámult. Bámult sóvár szemmel, csendben, pedig tudta, ravasz hízelgéssel könnyen sajthoz jutna. A holló csak várt, odafenn a hársfán, szeme kérdőn függött mesebeli társán. Miért hallgat a holló? Miért nem szól a róka, holott más a szokás kétezer év óta? A róka néma volt, a holló meg süket. Kérem elnézésüket...

Tigrismama altatódala

A mű szövege
Aludj szépen, tente-tente, kedves kölöktigrisem, te! Ugrándoztál, szaladgáltál, játszadoztál eleget, csörgő csontot harapdáltál, ráncigáltál beleket. Csicsijja uuuuuu! Aludj, édes, tente-tente, szép véres a naplemente. Dimbes-dombos liget mögött üvöltget a sakálka, Talált egy fél hideg dögöt meg is zibi-zabálta. Csicsijja uuuuuu! Álmodj ölést, tente-tente az Istenke így teremte. Májacskába, lépecskébe vájd a mancsod, pancsikálj. Vese-vese szép vesécske, fuss el véle, s hajcsikálj! Csicsijja uuuuuu!

Sárkánymese

A mű szövege
Egy hétfejű sárkánykölök csúnyán összevesztek. Rájuk szólt az anyja, de ő nem maradtak veszteg. Bár már egy sem emlékeztek, hogy min kapott össze, Végül leharapta egymást, önmagát is közte. Ja, hogy hol itt a tanulság? Szájbarágom, tessék: Minden fejtúltengés vége teljes fejetlenség.

A bűnbánó elefánt

A mű szövege
Az elefánt elmélázva a tópartra kocogott, és nem vette észre lent a fűben a kis pocokot. Szerencsére agyon mégsem taposta, csak az egyik lábikóját egyengette laposra. - Ej, de bánt, ej, de bánt! - sopánkodott az elefánt. - Hogy sajnállak, szegényke! Büntetésül te most tízszer ráhághatsz az enyémre!

A macskafogó egér

A mű szövege
Egy jókora macskát fogott az egérke, nagy munka, nem mondom, de mégis megérte. - Eressz el - könyörgött a macska riadtan - szegény jó szüleim aggódnak miattam! És bár a cirmosnak könnye is megeredt, nem tudta meghatni a kevély egeret. - Bekaplak! - ugrott rá az egér ordítva... (eredetiből fordítva)

Nyúliskola

A mű szövege
Erdőszélen nagy a móka, mulatság, iskolába gyűlnek mind a nyulacskák. A tanító ott középen az a nyúl, kinek füle leghosszabbnak bizonyul. Kezdi az oktatást egy fej káposztával, hallgatják is tátott szájjal. - Az egymást tapasztó táposztó levelek képezte káposzta letépett levelein belül tapasztalt betétet, mely a kopasztott káposzta törzse, úgy hívják, hogy torzsa. Ha most a torzsára sorjába visszatapasztjuk a letépett táposztó káposztaleveleket, a tapasztalt rendben, akkor szakasztott, helyesen fejesen szerkesztett káposztát képeztünk. Ez a lecke! Megértettük? - kérdezte a nyúltanár. Bólogattak a nebulók, hisz mindegyik unta már. - Akkor rögtön feleltetek! - Lapult a sok tapsifül, füllentettek, dehogy értik, és ez most mindjárt kisül! - Nos felelj, te Nyuszi Gyuszi! Állj két lábra, s vázold hát, mi történik, ha ízekre bontasz egy fej káposztát? - Jóllakok! - felelte elképesztő képzetten a kis káposzta-kopasztó ebugatta, de a tanár megbuktatta.

A pék pókja

A mű szövege
Az apróka pók-apóka, s a porhanyó potrohú pókanyó a pékségben a szennyezett mennyezetre nyálból való máló hálót font, - pont. A kópé póknép pótlék- hálókat eresztve keresztbe a pékasztal fölött, hálóból ebédlőt kötött. Félt a péppel pepecselő pék, hogy odapök a pók, illetve a liszttel hintett púpos pépre tisztel. Ezért leseperte az apróka pókpárt a padlóra. Csattant a fapapucs: Fuccs! Így járt pórul a két pupák pék pók. Pukk.

A teve fohásza

A mű szövege
Monoton üget a süppedő homokon a sivatag lova, a tétova teve tova. Hátán rezegve mozog a rozoga kúp alakú púp. A helyzete nem szerencsés. Apró, szemcsés homokkal telve a füle, a nyelve. Sóvár szeme kutat kutat. Még öt-hat nap kullog, baktat. Az itató tava távol, S oly rettentő messze meg az oázis. Erre utal az alábbi fohász is: - Tevék ura! Te tevél tevévé engem eleve, Teveled nem ér fel tevefej tétova veleje. Te terved veté a tevevedelő tavat tavaly távol, de tévednél, vélvén, vén híved neved feledve elvetemedve vádol. Nem! Vidd Te tevelelkem hovatovább tova, mivel levet — vert vederbe feltekerve — nem vedelve lett betelve a Te tevéd szenvedelme. Te nevedbe' legyen eme neveletlen tevetetem eltemetve! - S evezzevel ava teve levelkévét kivilevehevelteve.

Proprium missae

Gustate et videte

A mű szövege
Ízleljétek és lássátok, hogy milyen édes az Úr, boldog az az ember, ki Őbenne bízik.

Vidimus stellam

A mű szövege
Láttuk Napkeleten az Ő csillagát, és eljöttünk, hogy adományokkal hódoljunk az Úr előtt.

Laetatus sum

A mű szövege
Vigadtam, mikor azt mondották nékem: „Fölmegyünk az Úr házába!” A te erős falaid közt honoljon békesség, és magas tornyaidban legyen mindig bőség!

Jerusalem, quae aedificatur

A mű szövege
Jeruzsálem mily nagy városnak épült, egybeillik annak minden része: oda mennek föl a nemzetségek, nemzetségei az Úrnak, a Te nevedet áldani, ó Uram.

Ascendit Deus

A mű szövege
Ujjongás közt ment föl Isten, az Úr égbe emelkedett harsonaszóval, alleluja. Tapsoljatok, nemzetek, mindnyájan, ujjongjatok Istennek dicsérő szóval.

Tollite portas

A mű szövege
Emeljétek föl fejeteket, kapuk, táruljatok föl, örök kapuk: és bevonul a dicsőség Királya.

Dalok

Szomorkodós vers

A mű szövege
Hogyha lesz egy léghajóm, Felszállok az égre, Megkeresem egymagam, Hol a világ vége. Itt hagyom a bánatot, Itt hagyom a könnyet, Vissza bizony nem jövök Soha, soha többet.

Furulyaszó

A mű szövege
Cinke ül az ágon, Neki furulyázom, Picike barátom Hallgatja. Tizet üt az óra, Térjünk nyugovóra, Hívogatom őt az Ablakba. Megvetem az ágyát, Vigyázom az álmát, Dalom a madárkát Altatja. Búcsúzik a kedves, Szárnyaival verdes, Elröpül a csendes Hajnalba.

Tavaszköszöntő

A mű szövege
Cseppen a tóba a reggeli zápor, Füttyög a fecske a ház tetején, Csillan a harmat a bodzavirágon, Orgonaillatot ringat a szél. Őrzik a méhek a jóízű mézet, Hajnali dallamot zeng a rigó, Gyűjti a mókus a friss eleséget, Csörren a zsákban a sok mogyoró. Ébred a hörcsög a vén fa tövében, Pattan a kis rügy a gesztenyefán, Röppen a cinke a Nap melegében, Ugrik a szöcske a sáska után. Véget ér álma az erdei sünnek, Koppan a földre a régi dió, Jégcsapos éjjelek mind tovatűnnek, Nyargal a réten az ifjú csikó. Csendes az este az erdei tájon, Csillagok ezreit ontja az ég, Súlytalan szárnyakon libben az álom, Alszik az ágon a csöppnyi veréb.

Arany bitek

A mű szövege
Picipuha ablakok szállnak az éjben... Mire kattintanék, lefagynak serényen. Gyönyörűszép májusnak napfényes havában programoztam javában, mégpedig Javában! Lenge szellő fújdogált, pillangók röpködtek, amíg én a public class MyApp-ot pötyögtem. Virágzott az almafa, kismadár csiripelt - s ez generált bennem egy végzetes kivételt: Sóhajtottam, és már nem érdekelt az applet; leszedtem egy almát, s ki- kapcsoltam az Apple-t... Interneten, Interneten jaj, de sok a weblap! Az én babám, az én babám hazafelé ballag. Szeretlek én, rózsám, a webnél is jobban, úgyhogy meg is írom eztet most gyorsan egy blogban. Interneten sok a vírus és a programféreg, édes rózsám, én tetéged csakis arra kérlek: húzz föl egy tűzfalat, mert ha jön egy faló, megfertőz, és akkor az nem lesz kedvemre való. Az én babám lelke olyan, akár az Internet: nem tudni, a következő link vajon mit rejthet. Ezért szeretem őt, és ez mindig így lesz, kapcsolatunk makulátlan és száz megabites!

Kórusművek

Ave Maria

A mű szövege
Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled, áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus. Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.

5 limerick

A mű szövege
Élt egyszer egy csintalan nemtő, minden lénynek agyára ment ő. Ám sajnos egy bús trollt addig-addig cukkolt, míg végül elvitte a mentő. Volt egy karmester, úgy hívták, Karajan, egyszer nem volt elég mártás a karaján. Pincért hív: “Ez épp oly bántó, mint Haydn senza vibrato!” Mire az: “Ön mióta ilyen karakán?” János úrnak a Tisza a Rubikon, általmenne biz ő' rajta ladikon. Ámde ezt nem énekli, mert oktávja sincs neki – nem is csoda, hiszen ő csak bariton. Valaha régen egy vizigót harc helyett, mivel túl pici vót, így szólt: “Kis unokám, nagyok a hunok ám, nem vállalom ezt a rizikót!” Egyszer egy diák szólt: ő addig nem nyugodt, míg tanulás végett nem kap egy MacBookot – amit végül meg is kapott, le is töltött jópár appot. Végül mégis minden vizsgáján megbukott.

Ave verum corpus

A mű szövege
Üdvözlégy, igaz Test, ki Szűz Máriától születtél, valóságosan szenvedtél s feláldoztattál a keresztfán az emberért. Kinek átvert oldalából víz és vér folyt, add, hogy téged ízlelhessünk halálunk megpróbáltatásában is! Ó édes Jézus, ó kegyes Jézus, ó Jézus, Mária Fia, irgalmazz nekem! Amen.

Happy Birthday-variációk

A mű szövege
0. Téma – Dal Szerző: [mobilon beszélve átvonul a színen] Halló? Kívánságműsor?... Nagyszerű. Szeretném kérni a Happy Birthday-variációkat az Együttes előadásában. Küldöm mindenkinek, akinek mostanában van a szülinapja! Köszönöm! Boldog szülinapot! 1. Dufay – Fauxbourdon B: Igen tisztelt Nagyérdemű! S: Azt hallottuk, hogy a közönség soraiban ül pár ember, aki a napokban tartja születésének örömteli évfordulóját. M: Így hát eljöttünk Hozzátok, hogy megajándékozzunk Benneteket a zenetörténet gyöngyszemeivel, melyeket az elmúlt századok porában szétszórva találtunk, s melyeket egy közös motivikus-gondolati-metafizikai-ontológiai szál fűz össze egy ékszerré: s ez a Happy Birthday-téma. A: Te, benned egy költő veszett el! T: Ja, elég mélyen... B: Időutazásunkat kezdjük a 15. században, méghozzá Guillaume Dufay [düféj] művé... T: Dufay [düfáj]! B: Na ne mondd, hogy jobban tudod, hogyan kell kiejteni a nevét! T: Már nem azért, de az unokatestvérem második feleségének barátnője zenetudós volt, és... B: Azt se tudod, milyen jével kell írni Dufay [düféj] nevét! T: Khm... Dufay [düfáj]! B: Dufay [düféj]! M: Fiúk, szerintem ezt intézzétek el kint, mint férfi a férfival, [T, B el], addig mi éneklünk Duf... ööö, a híres kora reneszánsz mestertől! Felicem diem natus, atona ludatus, fortuna dies natalis, parc ex et meccocus tat vis. Nem tudjuk, hogy kell ejteni, de boldog szülinapot kívánunk neki, kinek neve Guillaume Dufay [düfáj], de sajnos már meghalt és ez nekünk fáj! Nem tudjuk, hogyan kell kiejteni, de ettől még boldog szülinapot neki, kit úgy hívnak, hogy Guillaume Dufay [düféj], műveit énekelni sose félj! 2. Tallis – Motetta M: Következő szerzőnk Thomas Tallis, aki témánkat cantus firmus-motetta formájában hagyta az utókorra. T: Mi van a kaktusszal meg a kokettával? S: Mindegy... A lényeg, hogy a Téma hordozásának dicsőséges feladata ezúttal rá hárul. [M-ra mutat] A: S megcsodálhatjuk a felettébb változatos és ötletgazdag szöveget is. Alleluja! Jubilate Deo omnes, omnes gentes, quia puer nobis hodie natus est! Amen! 3. Bach – Korál S: Mint tudjuk, Johann Sebastian Bachnak meglehetősen sok kantátája elveszett. A legújabb kutatások azonban fényt derítettek egy eddig ismeretlen világi kantáta létezésére. M: A zenetudósok által „Születésnap-kantáta 2”-nek keresztelt mű minden bizonnyal Lipót herceg születésnapjára íródott. A: Ki gondolta volna! T: Utolsó tételében, a záró korálban Bach megfogalmazza, hogy méltó születésnapi köszöntésének van egy meglehetősen gyakorlati akadálya, mely a német nyelv sajátosságaiból ered... Geburtstagsglückwünsche würde ich dir sagen, aber es gibt darin zu viel' Konsonanten! 4. Mozart – Szimfónia B: Ismert történet, hogy Mozartot egy titokzatos, fekete kabátos úriember bízta meg, hogy – állítása szerint – egy fiktív ismerősének halála alkalmából írjon gyászmisét – így született a Requiem. S: Azonban arról nem szól a fáma, hogy ugyanabban az időben egy csöppet sem titokzatos, fehér ruhás hölgy is felkereste Mozartot, és arra kérte, hogy újszülött gyermekének – akinek zenei nevelését már ekkor szívén viselte – írjon egy darabot, melyben zanzásítva összefoglalja életművének főbb állomásait, és természetesen belerejti a születésnapi köszöntést is. A: Ez a Jupiter-szimfónia születése után nem sokkal történt. M: Úgyhogy mindjárt az is kiderül, hogy a Mozart-névjegy közeli rokonságot mutat kedvenc Témánkkal. 5. Brahms – Prelűd T: Johannes Brahms c-moll prelűdje jön mostan, amely gyanúsan kísérteties hasonlóságot mutat Bach h-moll háromszólamú invenciójával. A: Ez is mutatja, mennyire tisztelte a régmúlt idők nagy mestereit. B: Főleg azokat, melyeknek neve ugyanazzal a betűvel kezdődik, mint az övé. Szerző: Erről eszembe jutott egy jellemző idézet. Sajnos fogalmam sincs, kitől származik. Bár mondhatnám a magaménak is. Így hangzik: „Én soha nem plagizálok, csak hódolok más szerzők emléke előtt.” 6. Strauss – Keringő A: Egy édesbús melódiát hallunk, melyet Strucc János egy melankolikus pillanatában vetett papírra. A kedves közönség nyugodtan keringőzhet alatta. [hangot ad] T: Na, mi van, most nem lesz valami poénos duma? B: Hát, úgy tűnik, itt a forgatókönyvírónk kezdett kifogyni az invencióból... S: Akkor inkább énekeljünk, táncoljunk, keringjünk! 7. Liszt – Csárdás M: Elég sokat időztünk eddig külföldön, úgyhogy most magyarkodjunk, mer' az jó! B: Liszt Ferenc művészetének egyik fő ihlető forrása volt a magyarosch kisebbségi muzsika. T: Persze sch-val. A: Magyar Dallok című ciklusának egy cenzúrázott tétele is egy ilyen élmény hatására született. S: A nagy magyar szerzőt (aki mellesleg eléggé hadilábon állt édes anyanyelvünkkel) nyilván a nép emberének mély, cseppet sem sablonos módon kifejezett érzelmei és élete nagy kérdéseihez való érett hozzáállása fogta meg. M: Megjegyzendő még, hogy annak az oka, hogy egyes motívumok Brahms-ra emlékeztetnek, nem plágium, hanem a közös népi tiszta forrásból való merítés. Az én rózsám tegnapelőtt elhagyott, mert nem kívántam néki boldog szülinapot! Mondjátok meg az én édes babámnak, hogy azóta költözött a szívembe búbánat! Húzd rá! Sírva vigad a magyar, mosolya is mindig fanyar, hogyha sorsa sanyar- ú, egy-két felest benyakal! Búsuljon a ló, mert nagy a feje, de ha neki jó, legyen boldog vele, kocsmárosné, a poharam nincs tele, mert kifogyott már a fele! Tölts bort bele! 8. Gershwin – Ragtime S: Mi a teendő, ha nem sikerült eldönteni, hogy mit készítsünk szerettünknek születésnapjára, hogy mi lenne a present perfect; vagy más egyéb rajtunk kívül álló okból nem tudtunk meglepetéssel színe elé állni? B: Ira Gershwin pont ebbe a szituációba került öccse, George születésnapján, és az alábbi dalszöveggel lepte meg őt, aki olyan praktikusnak találta a nagy bölcsesség mögé húzódó szégyenteljes vallomást, hogy rögtön meg is zenésítette azt. A: Ragtime stílusban. I wish a happy birthday to you, that's all I wanted to say to you, you may live long and prosper, and I also have a moral lesson for you. Please, mind it! So forget about the past, you can't change it, forget about the future, can't predict it, and you would rather also forget about the present, because I have not brought one for you! 9. Finálé – Quodlibet B: Közeledünk a zenetörténet jelenéhez, és műsorunk végéhez is. M: A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy sajnálatos módon sem Schönberg, sem Cage nem találták magukat méltónak a Téma feldolgozásához. Nyilvánvalóan felmérték, hogy művészileg nem elég érettek ahhoz, hogy egy ilyen mély, hangzásában és mondanivalójában egyaránt ősi tisztaságú dallamot a saját felfogásukban interpretáljanak. T: Pedig mekkora értékek hevernek így immár örökké parlagon! A: De sebaj. Visszakanyarodva Bach papához, Goldberg-variációinak végére bonus track gyanánt korának két ismert slágerét elegyítette egy bájos mixbe, az „Oly rég nem jártam nálad” és a „Káposzta és répa” kezdetű népdalokat. S: Ezeknek a daloknak látszólag az égvilágon semmi közük nincs egymáshoz. Bach megmutatta, hogy ez valóban így is van. M: Most mi is hasonlóan járunk el. Aki a legtöbb dallamot véli felismerni záró egyvelegünkben, annak a koncert után jutalomból elénekeljük Cage 4'33''-ének egy rövid részletét. B: Búcsúzik hát az Együttes a Happy Birthday-variációk fináléjával!

Drink Tequila

A mű szövege
Ó, Tequila! A legkirályabb üdítő; a Tequila oly jó, hogy az szinte már dühítő! Csömört okoz a Pepsi Coke? Hát akkor irány most Mexikó! S ott Jalisco, ahol a kék agave (minek névadója biz' nem Carl, hanem Franz Weber) mindjárt megérik szépen mexikói napfényben... Nézd, az agave nő, olyan szívderítő! Biztos, hogy nem láttál még ilyen szép látványt! És amikor a maguey-knak eljön az érettségi, a sok-sok jimador őket mind leszedegeti! Majd összetörődnek, mert velük törődnek, és így lesz a musto. Ez igazán tutkó! Hosszan érlelt, kétszer párolt, ó bébi, ezt kell látnod! S ha másra szomjaznál, ott van a mezei mezcal. Bármi bajra ez a gyógyír, s társad, hogyha jön a jó hír! S lesz egy kukac (de fincsi) hogyha kutatsz (meginni) az üvegben! De térjünk csak vissza a Tequilához, mégpedig a fogyasztásához. A Tequila fogyasztása közben erősen ajánlott ezt a dalt hallgatni. Az ital teljes értékű élvezetéhez fogj egy caballitót, némi sót és egy szelet lime-ot, majd hajtsd végre a következő lépéseket: nyalj, hörpints és harapj! Ó, Tequila! A legkirályabb üdítő; a Tequila oly jó, hogy az szinte már dühítő! Ó, csak a Tequila!

Tavaszi szél vizet áraszt

A mű szövege
Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom. Minden madár társat választ, virágom, virágom. Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom? Te engemet s én tégedet, virágom, virágom.

Orgonakíséretes kórusművek

O salutaris hostia

A mű szövege
Ó üdvösséges áldozat, Ki eget nyitsz néped előtt: Ellenség hoz reánk hadat, Küldj segítséget, adj erőt! Egy-háromságos Istenünk, örök dicsőség teneked, Ki a hazában minekünk Adsz határtalan életet. Ámen.

Tantum ergo

A mű szövege
Méltó ezt a nagy Szentséget térdre hullva áldani, és a régi Szövetséget új rítussal váltani, pótolják a rest érzéket a merész hit szárnyai! Az Atyának és Fiának légyen áldás, dicsőség, üdv, hozsanna és imádat, ujjongások hirdessék, s aki Kettejükből árad: a Lélek is áldassék! Ámen.

O vos omnes

A mű szövege
Ó, ti mindnyájan, akik átmentek az úton, figyeljetek ide és lássátok, van-e olyan fájdalom, mint az én fájdalmam.

Misék

Előjátékok orgonára

Ah, hol vagy

A mű szövege
Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga? Ki voltál valaha országunk istápja! Hol vagy, István király? Téged magyar kíván, gyászos öltözetben teelőtted sírván.

Boldogasszony, édes

A mű szövege
Boldogasszony, édes, Hozzád esd ma néped, veszni indult lelkét hogy Te mentenéd meg, édes Szűzanyánk!

Csendes éj

A mű szövege
Csendes éj, drága szent éj, mindenek álma mély. Nincs fönn más, csak a drága szent pár, várja, gyermeke alszik-e már. Küldj le rá álmot, nagy ég! Küldj le rá álmot, nagy ég!

Égből szállott szent kenyér

A mű szövege
Égből szállott szent kenyér, értünk ontott drága vér! Hittel áldunk és imádunk, bár az elme föl nem ér.

Ez nagy szentség valóban

A mű szövege
Ez nagy szentség valóban, ezt imádjuk legjobban, melyet Jézus nekünk hagyott testamentomban.

Futva jöttem Elibéd

A mű szövege
Futva jöttem elibéd, szentélyedbe, Isten, édes arcod örömét bekerestem. Mint a szarvas hűs eret, csobogót, úgy kívánlak, mérhetetlen égi jót.

Hozzád sóhajt a lélek, Urunk

A mű szövege
Hozzád sóhajt a lélek, Urunk, Hozzád vonz az igaz szeretet, Hozzád jöttünk, Eléd borulunk.

Imádlak, nagy Istenség

A mű szövege
Imádlak, nagy Istenség, test s vér, titkos mély szentség, leborulva. Itt van Isten s emberség, véghetetlen nagy fölség föláldozva.

Kegyességgel hívsz, ó Jézus

A mű szövege
Kegyességgel hívsz, ó Jézus, atyai szent kebledre, Hozzád térünk mindahányan, kik meg vagyunk terhelve.

Kegyes szemmel nézz ránk

A mű szövege
Kegyes szemmel nézz ránk, édes Istenünk, akik szívvel, ajkkal áldunk, tisztelünk. Kegyelmednek árját áraszd ránk, s légy mindenkor édes, jó Atyánk!

Keresztények, sírjatok

A mű szövege
Keresztények, sírjatok, mélyen szomorkodjatok, keseregjen minden szív, amely Jézusához hív.

Ó dicsőséges asszonyság

A mű szövege
Ó dicsőséges asszonyság, napszépen fénylő tisztaság, kit illet mennyben boldogság és égben, földön méltóság.

Ó gyönyörűszép, titokzatos éj

A mű szövege
Ó gyönyörűszép, titokzatos éj, égszemű gyermek, csöpp rózsalevél, kisdedként az édes Úr jászolában megsimul szent Karácsony éjjel.

Örvendezzünk, jertek

A mű szövege
örvendezzünk, jertek, áhítatos lelkek, Istenünk oltáránál! Nyissuk ki a lelkünk, vidám dalra keljünk: Mi Urunk mireánk vár.

Orgonaművek

Klasszikus és jazz

Paródiák

Zenekari művek

Zongoraművek

Könnyűzene

Átiratok

Mozart: Lacrimosa

A mű szövege
Könnyel árad ama nagy nap, Hamvukból ha föltámadnak A bűnösök s számot adnak. Uram, nekik adj jó véget, Kegyes Jézus, kérünk Téged, Add meg nekik békességed. Ámen.

Gershwin: Nice Work If You Can Get It

A mű szövege
Ki teljes életében pénzért lohol, Arra nap se süt, hát így az élete pokol. Ki meg csak gürcöl hírnévért, Senki meg se tudja talán, hogy ő is élt. Tény az, hogy nincs semmi jobb a földön, nézz csak körül, Mint ha két kisember együtt örül, Hát szeress, hisz van rá okod, Érdemes tenni ezt, ha tenni tudod. Kéz a kézben járni, Míg beszél a csend. Szép ez, ha tenni tudod, És tenni tudod, ha mered. Két szép szembe nézni, Míg a hold fénylik fent, Szép ez, ha tenni tudod, És tenni tudod, ha mered. Édes álmot képzelsz, Párod otthon reád vár, S ott e két szív egy lesz, Ennél szebbet miért kívánnál? Megfogni egy kezet, Mely már el nem ereszt. Szép ez, ha tenni tudod, S ha tenni tudod, áruld el, Hogy csinálod ezt? (Reményi Gyenes István fordítása)

Improvizáció

Tanulj rögtönözni stílusimprovizációs gyakorlatgyűjteményemből!
Vegyél részt continuo és historikus improvizáció kurzusomon!

Humor

Zene

Zenei limerickek

Pálnak a Tisza a Rubikon, általmenne rajta ladikon. De ezt nem énekli: oktávja sincs neki – nem is csoda, hisz csak bariton. Termékeny szerző volt ám az a Vivaldi, egy ötletével tíz concertót pipált ki. Így szólt: “Funkcióismétlés? Túl sok az arpeggio? Na és? Tudd meg: alkotni nehezebb, mint fikázni!” Volt egy karmester, úgy hívták, hogy Karajan, egyszer nem volt elég mártás a karaján. Pincért hív: “Ez épp oly bántó, mint Haydn senza vibrato!” Mire az: “Ön mióta ilyen karakán?”

Boborján, az adott idő alatt legmuzikálisabb ember

R: Hölgyeim és uraim, nemsokára a színpadon köszönthetjük azt az embert, aki...
B: (bejön hónaljpukizgatva)
R: Á, itt is van! Jó napot, Pandacsöki Boborján! Az a hír járja errefelé, hogy ön a világ legmuzikálisabb embere...
B: Az adott idő alatt!
R: Hmm... értem... illetve nem, de nem baj. Akkor azt javaslom, csapjunk is bele a lecsóba.
B: Az finom! Kapok?
R: Ööö... átvitt értelemben értettem, de majd meglátjuk, mit tehetünk. Nos, mondja, szokott komponálni?
B: Hát, úgy kompon nem szokom, csak a lábamon szokom állni...
R: Hehe, hát ez nagyon szellemes...
B: (ijedten körülnéz)
R: ...de nem mutatná meg egy művét?
B: Pedig nem.
R: De hát miért nem?
B: Mert a Besenyő Pista bácsi azt mondta, hogy az a szellemileg az ő tulajdona nékie igazából.
R: Fura. Ez esetben sajnos el kell tekintenünk a darabok bemutatásától. De sebaj, ha annyira ért a zenéhez, bizonyára a hangszerjáték mestere is. Van itt pár hangszer. Először is megcsillogtatná orgonaművészi képességeit?
B: (elővesz egy orgonavirágot, nézi, szagolgatja)
R: Maga szórakozik velem!
B: Szerintem nem!
R: Érdekes, ezek szerint még nem látott orgonát, tudja, olyan síposat.
B: Sípályák mellett nem is szokott nőni az orgona...
R: Hagyjuk! Próbálkozzunk valami egyszerűbbel... Mondjuk, mutasson be egy fuvoladarabot! (odaad neki egy fuvolát)
B: (szétszedi, körbemutatja a közönségnek)
R: De hát mit művel? Mi ez?
B: Egy fuvoladarab!
R: Úgy tűnik, nem fejeztem ki magam elég egyértelműen. Meg tudná szólaltatni?
B: (beszél a fuvolához) Na, mondj már valamit!
R: Úgy látom, ez reménytelen. Akkor játsszon valamit zongorán! Remélem, azt nem fogja darabokra szedni...
B: Jó, akkor játszok valamit zonogorán. (felmászik a zongora tetejére, és kő-papír-ollózik magával)
R: Boborján, azonnal szálljon le onnan!
B: (karjait csapdosva szálldos, mint egy madár)
R: Ahogy elnézem, hangszeren játszani nem igazán tud. De a vezénylés csak megy! Nézzük, milyen karmester ön!
B: (a bicepszét mutogatja) Én vagyok a karmester!
R: Eh, nem úgy értem! Az ön kedvéért iderendeltünk egy igazi vonósnégyest. (türelmetlenül) Tessék, számoljon be!
B: Miről?
R: Jaj, Boborján! Csak adjon egy avizót!
B: Tessék?
R: (haragosan) Mindegy, csak kezdje már el a művet!
B: (bizonytalanul) Na jó... (határozottan) 1, 3, -10, 6.83, és... (játszanak, de rossz helyen lépnek be, más tempóban stb.)
R: Állj! Hagyja abba! Mi ez a kakofónia?
B: (szégyenlősen körülnéz) Bekakiltam?
R: Ebből elég! (megpróbál lenyugodni) Legalább azt meg tudja állapítani, mi a következő nagyon ismert idézet? (bejátssza Bach D-dúr Airjét) Segítek: D-dúrban van...
B: Hogy? Kan-dúrban?
R: Ez kész! (leállítja) Boborján úr, járt már maga egyáltalán valaha hangversenyen?
B: De.
R: Persze... És össze tudná foglalni pár értelmes szóban az élményeit, melyeket ezen a hangversenyen szerzett?
B: A dé hang nyert! (R a fejét fogva kimegy)

Mindennapok

Óda a Pénzhez

Én édes Pénzecském, aranyom, kedveském, reám tekints! Nálad, drágaságom, az egész világon nincs nagyobb kincs! Ezüstös mosolyod, zafírzöld pocakod ha láthatom, eltűnik énnékem azon nyomban minden búm s bánatom. Úgy érzem, eleddig nem szerettem senkit még ily tisztán, csak arra kérlellek esengve Tégedet: légy hű hozzám! Mikor még csak hébe-hóba láthattam arcodat, reméltem, hogy elnyerhetem majd boldogságomat. Később, hogy találkozásink megszaporodtanak, úgy majd’ elepedtem Érted távolléted alatt. Egy hónapon át vártam a boldog viszontlátást, s kiderült, az egész nem volt más, csak hiú ábránd… Ah, micsoda gyötrelem volt látni más karjában: szívemet a fájdalomnak tőre járta által! S én csak álltam kisemmizve, elhagyottan, árván; úgy éreztem, túl vagyok már éltemnek virágán. Majd váratlan kísérteni újból megjelentél, felkavarván érzelmeim édességes mérgét. Tudtam már – és kélt szívemben határtalan harag –, hogy minden jöttmentnek csak úgy odaadod Magad. Míg mással vagy, rám kacsintgatsz, reménnyel kecsegtetsz, Hozzád mennék, máris elhagysz, miféle dolog ez?! Kétség poklában vergődve így élnem nem lehet, mert én már nem bírom ki se Nélküled, se Veled. Elhagyál, megcsalál, jőjön hát a halál, hogyha Te nem jössz! Csalfa Pecunia, kegyetlenül itt hagysz tenger kínom közt. Művészi babérok, jószág és földbirtok nem kell ám nekem! Mert Veled s Általad e hiú árnyakat úgyis megnyerem. Ne időlegesen, örökre légy velem, vágyam végtelen! Hisz érzem legbelül: Te tehetsz egyedül boldoggá engem...

Filozófia

Ennek a versnek a címe: Filozófia. De mi egyáltalán a Filozófia? Hogy eme problémát megközelíthessük, először arra kell választ adnunk: Mi az, hogy vers? Mi az, hogy cím? Nyilvánvaló, hogy eme kérdések egy általános, örök érvényű kérdésre vezethetőek vissza: Mi a kérdés? Tisztázzuk a kérdés fogalmát! De mi a fogalom?

The Good Horsy Soldier...

The good horsy soldier has a but extremely good thing! He eats, he drinks in the tent, has onto nothing trouble. Hey, life, but pearl life, by this nicer can’t be! Only that should come as soldier who this kind of thing likes. On the green field plus he rifles, wins from the enemy; on the billet he carouses, wins from the tiny brides. Hey, life, but pearl life, by this nicer can’t be! Only that should come as soldier Who this kind of thing likes.

Limerickek

Élt egyszer régen egy vizigót. Harc helyett, mivel túl pici vót, így szólt: “Kis unokám, nagyok a hunok ám, nem vállalom ezt a rizikót!” “Mazarin már Párizst is megszállta!” “Szerintem most menjünk fel Versailles-ba…” “Megkergültél, Gaston? Mi abból a haszon? Ott maga a Napkirály ver szájba!” Vegetáriánus lett Benő, nem bízik a húsevésben ő. Csak halat eszeget: pontyot és keszeget, amíg a feje lágya benő. Élt egyszer egy csintalan nemtő, minden lénynek agyára ment ő. Ám sajnos egy bús trollt addig-addig cukkolt, míg végül elvitte a mentő. Egyszer egy diák szólt: ő addig nem nyugodt, míg tanulás végett nem kap egy MacBookot – amit végül meg is kapott, le is töltött jópár appot. Végül mégis minden vizsgáján megbukott.

A Besenyő család vacsorája

P: (egy kereket fűrészel karddal) Na, végre minden visszatért a régi kerékvágásba!
M: Jaj, Pityu, ne legyél már olyan felvágós!
A: (a kardra mutat) Kivétel erősíti a szablyát!
P: Margit, vigyázz a szádra, különben felvágom a nyelvedet! Most mondd meg, mitévő legyek? (az ételekre mutat)
M: Pityu, senki nem mondta, hogy itt vannak mitévő legyek! Egyél almásderest! (almáspitét nyújt)
P: Fúj!
M: (fúj) Tessék, megfújtam!
P: Margit, ne kolbászoljál ottan! (felcsillan a szeme) Ez az! Eszek húsot kolbásszos körettel. (maga elé húzza a húsos tálat)
E: Jéé, nálunk a körítés is kolbászból van?
A: (kártyákat rak ki maga elé) Alsó, felső, kolb, ász!
P: (kocsonyát eszik) Látod, Evetke? Én vagyok a Kocsonyai Vitéz Mihály!
M: (megmutatja Pascal képét, beleteszi a pörköltbe, majd Pistának nyújtja) Pityu, megkóstolod a Pascal-pörköltet?
P: Adod ide! (elveszi, a kolbászt késre szúrva odaadja Margitnak) Nesze, Margit! Edd meg, parancsolom! Höhö! Egyed-uralom!
M: Nem kell! Ebből úgyis csak kés-lekedés lenne! (eldobja)
A: (rálép) Késen állok!
P: (dühösen) Akkor menj, többet ne étkezzél!
M: (feláll, Evetkének nyújt egy tálat) Tessék, Evetke, kőleves!
E: (elutasítja) Nem kő'!
M: Akkor mindjárt kapsz biofőzeléket!
P: Bizony! Margit, fejtsd meg a babot!
M: De hát ez bab-ramunka!
P: Tudod, mit? Akkor egyél halat! (halas tálat nyújt Margitnak, kiesik belőle a hal)
M: (látja, hogy üres) No de Pityu! Ez halatlan!
E: (játszik a hallal meg egy rájával) A reményhal meg az utórája! (a füléhez tartja a halat, rázza) Ez a hal halhatatlan!
A: Nem esik messze az alga a rájától!
E: (leteszi a halat és egy játéklovat egymással szembe) Ezek most egymástól egyenlő távolságra vannak?
A: Hal-ló-távolság!
M: Ló étvágyat kívánok!
E: (játszik a lóval, mutatja) Apu, én paci-fista vagyok?
A: Csel-ló!
P: Itt én vagyok az egyedüli faló! (beleharap a kolbászba)
M: Nekem soha nem mondtad, hogy trágyalópartnerek vagyunk!
P: Látod, ez is a te hibád!
M: Te mindig mindent rám kensz!
P: (Rama margarint ken Margitra)
M: Juj, Pityu, ne kend Rám-a margarint! (elhajol, rádől az ételekre)
P: Jó, de akkor ne legyél ilyen kaján!
M: (felkel az asztalról, lelök pár ételt)
A: Ehh! Spájz Görlz!
E: (felveszi a leesett tormát) Jéé, ez az a hely, ahol a tormaterem?
P: Pontosan, kislányom! Ez az én éterem!
M: Én is mindig az a véleményem, hogy együnk koszt és kvártélyt! (sajtot nyújt Pistának) Kell trap, Pista?
P: Vigyázz, Margit, különben meg leszel szilva!
M: Soha nem tudom, mit kérsz, négyzetet-e (felmutat egy négyzetet) vagy kört-e. (felmutat egy körtét)
A: Eljött a döntés perce! (feldönt egy borospoharat) Hehe! Itt dől a lé! (rááll a kiömlött borra)
M: Apuka, maga boronál(l)!
P: Na, mi van, öreg? Nincs bora? Felszökött a must-ár? Én bezzeg iszom Villányit!
M: Pityu, megárt! Szerintem csak egy kanálnyit!
E: Elmondom a Családi sört! "Nagyot kappan akkor..."
A: (perecet töm magába, annyira, hogy elesik) Pereceltem egyet!
P: Ez aztán a sörkorcsolya!
A: Tiszta sör!
E: Ami a malacon van, az a sör-te?
P: Hohó! (kezébe veszi a sört) Legnagyobb öröm a söröm!
M: Mondtam, hogy ne igyál (a sertésre mutat) sert-és (a borra) bort! (vizet ad neki) Tessék!
P: Hé-víz! Margit! Neked ívási problémáid vannak!
M: Szerintem ne igyál, hanem úgy áll!
E: (whiskyt nézeget) És engem ki visz-ki?
A: Ide Ady! (elveszi, kortyol belőle) Lálálá! (csuklik) Csuklósbusz!
E: (böfög)
M: Ez már böfi!
P: (egy széket tart) Most pedig gyün a székletevés! (leteszi)
M: Pityu, ne salakoskodjál itt!
P: Kaki másnak vermet ás, abba esik a bele!
A: Számoljuk meg, hány ingerem van! (öklét a szájába nyomva öklendezik, rámutat az öklére) öklendezem!
E: Anyu, rólad éneklik azt, hogy te vagy a Margit a rókánál?
P: Evetke, anyád a rókamester!
A: Most indulok el, amíg még jó-indulatú vagyok!
M: Látja, Apuka, meg(g)y ez! (meggyet eszik, azzal gesztikulál)
A: (sétálgat, hapcizik, taknya a földön landol, rámutat) Sétafika! (rálép és elcsúszik)
E: A Papa eltaknyolt!
A: (föláll, újra elindul, a lábára mutat) Így jártam!
M: (pukizik) Hihi! Pukifogó!
P: Ne szelleneskedj, Margit! Tudod, hogy nem tűrök szellentmondást!
E: Az Anyu a bűzös vadász!
A: Undorground!
E: (kivesz egy hőmérőt a hóna alól, megijed, megmutatja) Szombat esti láz!
M: Kislányom, higany már le!
A: (egy cső lóg ki az oldalából, rámutat) Evetke, nem tudod, ezmiez? Lép-cső! (belebök vele Evetke szemébe)
E: Jaj! Én vagyok a vak Ond!
P: Evetke, há' te ne szemtelenkedjél!
A: (Margithoz megy, a májára mutat) Sorry! It's máj folt!
M: Apuka, ne lábatlankodjon itt!
A: Dehogyis! Én kétballábas vagyok. (a kanapé mögé bújik)
P: (keres valamit) Elfelejtettem, hova lett a konyhakés!
A: (előbújik a kanapé mögül, a fejében egy kés van) Nekem eszembe jutott!
E: (kiveszi a kést, megböki vele a malacot) Ez a malac nagyon megsüldő!
A: (fog egy cserepes virágot, és beleönt egy marék diót) Krókuszdió!
E: Kérek desszert!
P: (felmutat egy paladarabot és ráteszi a palacsintára) Nesze, Evetke, itt a pala-csinta!
E: (megfog egy szelet csokit) Csokiszelet (egy pohár tejbe játékvonatot tesz) tejbevonattal!
A: (énekel a Lila liba dallamára) Csokoládé, vanília, nyal az egész família!
M: Remélem, itt nem tűrök megkülönböztetést fagyi alapon.
P: (előhúz egy tortát) Na, Margit, most jön a torta, aztán meg jön a re-torta!
M: Válaszd ki, milyen mázt kérsz rá! Itt a máz-lista!
P: Hmm... Száheltorta... Fekete Ernő... Orosz rémtorta... Há' nooormális?! Ezektől a falra mázok!
M: Tudod, Pityu, én mindig azt mondom, buktával dícsérd a napot! (megdicsőülten felmutat egy buktát)

Irodalom

Alae ad Parnassum

Gyí, Pegazus, paripám, vedd célba a dús Helikont, mert ha csak egy percet késünk, bérelek egy helikoptert. Nincs maradásom nékem többet e lenti ricsajban, húzzunk hát fel a hegyre, hol annyi isteni csaj van! Vár már engem, a Költőt minden mennyei múzsa, orcám hogy beborítsa ajkuk lángszinü rúzsa. Induljon hát ez a parnasszusi parti: miközben nyomja az égi zsoké, ropja Terpszikhoré! Vígan viruló Thália legyeskedik körülöttem, s itt van a dicső Klió, kin nincs fölös kiló. Mellette, kinek vádlija oly üde-frissen szökken, akár az antilopé: szép szavu Kalliopé; meg a megasztár – ez Uránia, csillagom; s persze a szőke bombázó Erató, alakja elragadó. Ím Polühümnia: bármely slágert kéred tőle, fújja a dalt s szövegét, s hallgasd Melpomenét, mégis mind közül a gyönyörű Euterpé győzne, hangja, mint nemes bor, benne az X-faktor! Engem e fergeteges buliban V. I. P.-hely illet, egyesül bennem mesterségbeli tudás meg ihlet. Géniuszom bizonyítja, hogy ha hallja a lírám, máris a földi halandók népes tábora rí, lám! Azt kívánom, ha felépül porhüvelyem sírja, reá az utókor eme epikus epigrammát írja: Íme a jövő menő hírnöke, ki korát megelőzve ki nem talált szavakért nyert a fejére babért.

Meddő órán - variációk

Stílustörés
Magam vagyok. Nagyon. Kicsordul a könnyem. Hagyom. Viaszos vászon az asztalomon, Faricskálok lomhán egy dalon, Vézna, szánalmas figura, én, Én, a kis tehén. S ülök a fa tetején.
Bendő órán
Kajás vagyok. Nagyon. Kicsordul a nyálam. Hagyom. Sok morzsás tányér az asztalomon, Rágicsálok mohón egy halon, Vézna, éhkoppos figura, én. Én, én. S mindent megettem a föld kerekén...
Percekben, melyeknek nem lehet gyermeke
Egyetlen ember lettem. Teljesen. Keserves cseppek jelennek meg szememben. Engedem. Eme fedelen, melyen eledelem eszem, lepel hever, Egy verset nyesegetek eltespedve, Termetem keskeny, jellemem kellemetlen Nekem, nekem. S szerte e helyen egyetlen ember sem leledz. (Ezt esetleg kezdetben emlegettem...?)
Reflexió Kosztolányi szemszögéből
Az asztalnál egyedül Egy magányos egyed ül. Miközben más hegedül, Ő tollának hegye dűl. Nehezen jön ki a dal - Fáradt, méla viadal. Hisz még olyan fiatal, Bús lírát mi miatt hall? Körülveszi a magány, S önbizalma oly parány, Hogy még az is nagy talány: Hozzámegy valaha lány? Kockás abrosz asztalán; De legrosszabb az talán, Hogy nincs vele baszk, alán, Se udmurt, se katalán.

A felfuvalkodott béka

Egy kis zöld béka álmélkodva bámult a nagy ökörre, szerette volna, ha ilyet lát, mikor belenéz a tükörbe. És evégett mit talált ki a briliáns béka-elme? Elhatározta, hogy nyomban felfújja magát őkelme. Remélte, hogy felfuvalkodását siker koronázza, de nem vette észre, hogy társait csak a röhögés rázza. És ahogy így növekedett egyre s egyre nagyobbra, biz' nem csoda, hogy a végén ki is pukkadt a gyomra. A mesének tanulsága: ki eleve kicsike, ne akarjon nagyobb lenni, mert nagy ökör lesz belőle.

Informatika

Picipuha ablakok

Picipuha ablakok szállnak az éjben... Mire kattintanék, lefagynak serényen.

Fatal Exception

Gyönyörűszép májusnak napfényes havában programoztam javában, mégpedig Javában! Lenge szellő fújdogált, pillangók röpködtek, amíg én a public class MyApp-ot pötyögtem. Virágzott az almafa, kismadár csiripelt - s ez generált bennem egy végzetes kivételt: Sóhajtottam, és már nem érdekelt az applet; leszedtem egy almát, s ki- kapcsoltam az Apple-t...

Interneten, Interneten...

Interneten, Interneten jaj, de sok a weblap! Az én babám, az én babám hazafelé ballag. Szeretlek én, rózsám, a webnél is jobban, úgyhogy meg is írom eztet most gyorsan egy blogban. Interneten sok a vírus és a programféreg, édes rózsám, én tetéged csakis arra kérlek: húzz föl egy tűzfalat, mert ha jön egy faló, megfertőz, és akkor az nem lesz kedvemre való. Az én babám lelke olyan, akár az Internet: nem tudni, a következő link vajon mit rejthet. Ezért szeretem őt, és ez mindig így lesz, kapcsolatunk makulátlan és száz megabites!

SzületésNOPomra

Harminckét bites lettem én, fogam éles, magom kemény: profi proci. Az ALU-m mindenre képes, a Pentium hozzám képest tehén- lepény. És még a Xeonnak sincsen a CPU-k között ilyen kecses cache-e: összmérete majd' fél mega! Villámgyors az órám meg a buszom; huszon- egymillió tranzisztorral születtem, s így bosszút forral Moore is - muris. Utasításkészletem kész kincsestár, és ezt majd a Réz- bánya bánja... Bár látszólag szép és igaz, ne higgy a tévhitnek, mit az Intel hint el, hogy az MMX a menő. Mindaz, aki ennek bedől, lúzer júzer. Én egész gépemnek végre teljesítményét az égbe fele- melem!

Én elmentem a Matávhoz...

Én elmentem a Matávhoz fél pénzzel, netet vettem a Matávnál fél pénzzel. Matáv mondja: „ingyen van”! Kárikittyom, édes Matáv, de jó, maradt fél pénzem. Felmentem az internetre modemmel, MP3-letöltéshez két hét kell. Modem mondja: „no carrier”! Kárikittyom, asszem, inkább kéne egy ADSL. Én elmentem a chello-hoz fél pénzzel, ADSL-t vettem tőlük fél pénzzel. Chello mondja: „olcsó lesz”! Kárikittyom, ez már gyanús, de fő, hogy van fél pénzem. Felmentem az Elite-Hubra DC-vel, megosztottam minden fájlt a PC-men. Az op mondja: „_BAN_10W”! Kárikittyom, megszakadt a 100 órás letöltésem. Én felmentem a webre Explorerrel, vírust kaptam azon nyomban ezerrel. Vírus mondja: „format C:”! Kárikittyom, kedves vírus, én többet nem netezem.

Igazságos Izom Tibor MMORPG-zik

Az én nickem IzomTibor, mindenkit pwnolok nagyon. Ha valakinek nem tetszik, el lehet a realmból menni. Mikor egy monszta megtámad, nem marad sok HP nála. Enyém lesz az összes loot ma, nem törődöm a sok noobbal. Cheatelés is szóba jöhet, fő, hogy minél több lényt ölj meg. Kell nekem a sok-sok XP, ezért gyakran PK-zom én. Legyakom az egész szervert, quest NPC-t sem kímélek. Szeretek én RPG-zni, így leszek ám hamar epic.

Nemzeti dal (2009)

Talpra júzer, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! - A júzerek istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy Windowst többet Nem veszünk! Windowst vettünk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabad szoftvert használtak, Ily licencet ki nem bírnak. A júzerek istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy Windowst többet Nem veszünk! Sehonnai bitang lamer, Ki ha kell, gépelni nem mer, Kinek drágább holmi GUI, Mint a grep és testvérei. A júzerek istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy Windowst többet Nem veszünk! Szélesebb a byte-nál a char, Mert tizenhat bitet takar, S nálunk mégis Latin a kód! Ide veled, UTF-8! A júzerek istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy Windowst többet Nem veszünk! A Unix név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez; Mit rákentek ott Redmondban, Lemossuk azt azon nyomban! A júzerek istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy Windowst többet Nem veszünk! Hol processeink forkolnak, Unokáink loginolnak, És sűrű pipe-olás mellett Futtatják shell scriptjeinket. A júzerek istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy Windowst többet Nem veszünk!

Coder leszek

Coder leszek, fát kódolok, kelő nappal debuggolok, nem törődök semmi mással, csak a C++ programmal. Minden C++ programom kedvesen én leforgatom, ha vírus lesz, azt se bánom, elfér majd 2 kilobájton. Kólát iszok és pipe-olok, coder blogokat lájkolok, nem ér engem bonyodalom, magamat is lekódolom. Kell ez nagyon, igen nagyon, napkeleten, napnyugaton - ha bekockul minden fószer, legyen a gépére szoftver.

Új Microsoft-billentyűzet

Újfajta, három gombos billentyűzetet dob piacra rövidesen a Microsoft

Bár a néhány hónapja boltokba került, mindössze Ctrl, Alt és Delete gombokat tartalmazó klaviatúra innovatívnak bizonyult, a hardverpiacon nem aratott osztatlan sikert. Így a világ vezető informatikai cége úgy döntött, tökéletesít a koncepción, és nemsokára a három gombbal rendelkező billentyűzet logikusabb elrendezésű, modernebb, kényelmesebb változatával lepi meg a számítógéptulajdonosokat.

– Az új beviteli eszköz a felhasználói igények maximális szem előtt tartásával készült – mondta Bill Gates az előzetes termékbemutatón. – Mivel a Windows legújabb verzióinak szinte teljes funkcionalitása kiaknázható pusztán egér segítségével, az egyszerűség és takarékosság jegyében folytattuk a hagyományt, és – a tökéletességet szimbolizálandó – csupán három billentyűt helyeztünk el a periférián. Az első, Any feliratú gombnak már régóta égető szükségét érezték a felhasználók, hasznosságát nem kell különösebben ecsetelnem. A második gomb a Windows leghűségesebb vásárlói kedvéért, kényelmi okokból került a billentyűzetre: a Reset billentyűnek hála, egyetlen mozdulattal, fájdalommentesen indíthatjuk újra gépünket, anélkül, hogy bonyolult billentyűkombinációkkal fárasztanánk amúgy is megterhelt ujjainkat, vagy karunkat ki kelljen nyújtani a számítógépházig. Eme gomb praktikussága legfőképp a billentyűzet vezeték nélküli változatánál mutatkozik meg. A harmadik gomb mérnökeink különös előrelátásáról tanúskodik: a Reset #2 feliratot viseli, funkciója teljesen megegyezik a középső billentyűével, ugyanakkor annak gyakori használata miatt célszerűnek éreztük egy pótgomb beépítését, a billentyűzet élettartamának növelése érdekében.

A bemutatót azonban egy kisebb technikai malőr zavarta meg. A számítógép elindítása után a képernyőn a következő hibaüzenet jelent meg: Keyboard not found. Press any key to continue. A demót vezető Microsoft-alkalmazottnak, bár sorban mindhárom billentyűt, majd összes lehetséges kombinációjukat kipróbálta, nem sikerült működésre bírnia a gépet. Az incidenst Gates mosolyogva így kommentálta: – Nos, ezért nem jelentetjük meg egyelőre az új, három gombos billentyűzetet.

Billentyűzet a következő gombokkal: Any, Reset, Reset #2
A hardver prototípusa. Jól megfigyelhető a három gomb eltérő mértékű kopottsága

Játékok

Vezesd át Brekkencset a tó összes levelén!
Játssz Paskievics-tarokkot a barátaiddal az interneten keresztül!
Használati utasítás
Játszd végig az eredeti Day of the Tentacle-t magyarul!
Használati utasítás
Törd a fejed az általam készített Portal 2 tesztkamrák megoldásán!
Használati utasítás

Művészet

Zene

Képzőművészet

Irodalom

Tudomány